Pag szigete

Hosszú, keskeny sziget

Pag az Adria északi részén fekszik, mintegy 60 km hosszan nyúlik el a szárazföld mentén, szélessége viszont csak 2–10 km. Erősen tagolt partjának köszönhetően neki van a leghosszabb partvonala a horvát szigetek közül. Két város van rajta, Pag és Novalja, valamint számos falu és üdülőhely, például Lun, Kolan, Mandre, Šimuni, Metajna, Vlašići és Povljana.

A sziget két megye között oszlik meg: az északi rész Lika-Zengg, a középső és déli rész Zára megyéhez tartozik. Egy 300 méteres ívhíd köti össze a sziget déli részét a szárazfölddel, északon pedig komp jár a szárazföldi Priznából Žigljenbe.

A bóra formálta táj

A sziget Velebit-hegység felé néző oldala szinte holdbéli: csupasz fehér mészkő, kevés növényzettel. Télen a Velebitről lezúduló bóra, egy erős, hideg északkeleti szél, tengeri permetet hord át a szigeten, és mindent vékony sóréteggel von be.

Itt csak a szívós, illatos növények maradnak meg, mint a pagi zsálya és a szalmagyopár, és az ezeken legelő juhok adják a pagi sajt és bárány ízét. A délnyugati oldal alacsonyabb és szelídebb, a Pagi-öböllel, a nagy Caska-öböllel és a Velo és Malo Blato karsztos tavakkal, amelyek védett madárélőhelyek.

Strandok mindenütt

Ilyen hosszú partvonallal Pagon mindenki talál kedvére való strandot: hosszú kavicsos és homokos partokat, sekély öblöket gyerekeknek és csendes sziklás zugokat. Sok közülük gyalog is elérhető a házunktól.

Olajfák, bor és az első szélerőmű

Északon a Lun-félszigetet olajfaligetek borítják, köztük ősi vadolajfák. A sziget völgyeiben szőlőt termesztenek, többek között a helyi fehér žutica fajtát, valamint zöldséget és gyümölcsöt. Horvátország első szélerőműve Pag városa közelében, a gerincen épült, és 2004 óta működik.